Maga a kivitelez�s 1965. augusztus 4-�n indult meg, �nnep�lyes alapk�let�tel n�lk�l. A k�lts�geket eredetileg 33–35 milli� m�rk�ra becs�lt�k, �m azok v�g�l az eredeti hatszoros�ra, 200 milli� keletn�met m�rk�ra emelkedtek, mivel sok fontos anyagot import�lni kellett Nyugatr�l. A k�ls� burkolatot, valamint a f�nysz�r�kat Nyugat-N�metorsz�gb�l, a felvon�kat, a l�gkondicion�l�kat �s az ablakokat Sv�dorsz�gb�l �s Belgiumb�l. A pontos v�g�sszeget soha nem hozt�k nyilv�noss�gra.

A g�mb �p�t�se

A tornyot el�sz�r �gynevezett „hegym�sz�betonnal” (Kletterbauweise) kezdt�k el �p�teni, amellett a bels�, �reges testben ac�l�llv�nyzatot �p�tettek. M�r ekkor, ott a f�ld�n �sszeszerelt�k a g�mb ac�lv�z�t. Az �llv�nyzat tetej�re telep�tettek egy emel�darut, amely egyre feljebb emelte a g�mb�t. A daru m�g ma is ott tal�lhat�, b�r az emel�karja be van hajtva. A k�s�bb a tetej�re fel�ll�tott antenn�t az egyenk�nt kb. 4 m�ter nagys�g� szerelv�nyekb�l �ll�tott�k �ssze. Az �p�l� antenna oldal�ra szint�n �p�tettek egy kis darut, amely folyamatosan egy�tt n�vekedett az �p�tm�nnyel. A munka befejezt�vel ezt a darut elt�vol�tott�k.

N�gy megfesz�tett munk�val t�lt�tt �v ut�n, 1969. okt�ber 3-�ra k�sz�lt el a torony, mikor is �zembe �ll�tott�k. Manaps�g is az egyik legismertebb berlini nevezetess�g, �vente mintegy 1 milli� l�togat� keresi fel. �p�t�s�re hat�ssal volt a Stuttgarti t�v�torony, ami a vil�gon els�k�nt �p�lt vasbetonb�l. Az �p�t�ssel egy�tt a teljes k�rny�ket �t�p�tett�k, sz�k�kutakat, vir�g�gy�sokat telep�tettek. A TV-torony a funkcion�lis szerepen t�l, szimbolikus jelent�ssel is b�rt: a szocializmus id�szak�ban a keletn�met monument�lis �p�t�szet �s gigantikus beruh�z�s utol�rhetetlens�g�t is hirdette, az egyik legf�bb politikai jelk�p volt.