A II. vil�gh�bor� gy�ztes hatalmai (a SZU, az USA, Nagy-Britannia, Franciaorsz�g ) a potsdami konferencia d�nt�se �rtelm�ben a n�met birodalom volt f�v�rosai, a szovjet megsz�ll�si �vezetben lev� Berlint is n�gyhatalmi igazgat�s al� helyezt�k. A n�gy hatalom viszonya azonban a fokoz�d� hidegh�bor�s l�gk�rben Berlin k�rd�s�ben is egyre ellentmond�sosabb� v�lt. 1949. szept. 7-�n a h�rom nyugati hatalom megsz�ll�si �vezet�b�l l�trej�tt az NSZK. V�laszul a demokratikus er�k a szovjet megsz�ll�si �vezeten 1949. okt. 7-�n megalak�tott�k az NDK-t, amelynek a f�v�rosa Berlin lett. �gy Berlin kett�szakadt, mivel a nyugati orsz�gok �ltal igazgatott r�sze nem csatlakozott az NDK-hoz. A kett�szakadt v�ros k�t r�sze k�z�tt �vekig zavartalan volt a k�zleked�s, valamint a k�zell�t�s, a k�zm�vek stb. egy�ttm�k�d�se. Az NSZK azonban megalakul�s�t�l kezdve Nyugat-Berlint saj�t r�sz�nek tekintette, amit az NDK korm�nya nem fogadhatott el, mivel ez szemben �llt a b�keszerz�d�s el��r�saival. Nyugat-Berlin az NDK elleni provok�ci�k k�zpontj�v�, �lland� fesz�lts�gg�cc� v�lt. Ez�rt 1961-ben az NDK er�lyes int�zked�sekre k�nyszer�lt a k�t Berlin k�z�tti kapcsolatok k�rd�s�ben �s hat�rfalat h�zott a v�ros k�t r�sze k�z�, hogy �rv�nyt szerezzen d�nt�s�nek. Egy 1972. j�n. 4-�n �letbe l�pett, n�gyhatalmi egyezm�ny tiszt�zta Nyugat-Berlin st�tus�t, kimondva, hogy Nyugat-Berlin nem r�sze az NSZK-nak, hanem �n�ll� ir�ny�t�ssal �s k�zigazgat�ssal rendelkezik. Az egyezm�ny ugyanakkor norm�lis utaz�si �s l�togat�si lehet�s�geket biztos�t Nyugat-Berlin �s az NSZK �llampolg�rainak az NDK-ba.