A Spree foly� sziget�n l�v� berlini kultur�lis k�zpont �s egyben gazdag inform�ci�forr�s a t�rt�nelmet kedvel�knek. Nem az eg�sz szigeten ter�l el, hanem csup�n az �szaknyugat fel� n�z� egy�t�dnyi szigetr�szt, a szigetcs�cson kezd�d�en. A m�zeumok alapj�t a porosz kir�lyok �s brandenburgi v�laszt�fejedelmek (m�s eur�pai uralkod�k�hoz k�pest egy�bk�nt szeg�nyes) gy�jtem�nyei k�pezt�k. A berlini m�zeumalap�t�s 1798-ban kezd�d�tt: a leg�rt�kesebb m�t�rgyak ekkor ker�ltek �t Potsdamb�l, a Sanssoucib�l a Spree sziget�n �ll� Kir�lyi palot�ba. A p�rizsi Louvre mint�j�ra azonban a polg�rs�g a m�kincsek k�zkinccs� t�tel�t k�vetelt�k. Az els� ki�ll�t�s 1815-ben l�tott napvil�got t�bbek k�zt a Humboldt-testv�rek tan�cs�ra �s III. Frigyes Vilmos rendelet�re. A berlini m�zeum�p�t�s ett�l kezdve lend�lt fel.

A "komplexum" tartalmi saj�toss�ga az az �sszk�p, amit a keleti r�gis�gekt�l az antikvit�son �t a modern m�v�szet k�pviselet�ig l�thatunk - egym�s mellett.

Az itt �ll� m�zeumok 1830-1920. �p�ltek. A R�gi M�zeum (Altes Museum) k�sz�lt el els�k�nt, azt�n az �j M�zeum (Neues Museum) 1855-ben, majd 1876-ban a R�gi Nemzeti Gal�ria (Alte Nationalgalerie), ezt k�vet�en a Bode M�zeum (Bodemuseum) 1904-ben, v�g�l pedig a Pergamon M�zeum (Pergamonmuseum) 1930-ban. A II. Vil�gh�bor� ut�ni �jj��p�t�st Ludwig Justi, a Nemzeti Gal�ria egykori vezet�je ir�ny�totta.