A M�zeumszigeten, a m�zeumok szomsz�ds�g�ban �ll�, neobarokk st�lus�, egykori porosz protest�ns sz�kesegyh�z. Ez m�r a ter�let harmadik temploma, 1905-ben lett k�sz, el�dei hely�n, Julius Carl Raschdorff tervei alapj�n. Az els�t 1297-ben emelt�k, hogy azt�n 1747-ben lerombolj�k Johann Boumann �s Georg von Knobelsdorff �j sz�kesegyh�za sz�m�ra. A jelenlegi �p�let alapjait II. Vilmos rakta le 1894-ben. A II. Vil�gh�bor� ezt a m�eml�ket is s�lyosan megrong�lta - �jj��p�t�se 1993-ban fejez�d�tt be.

Az �p�let a Hohenzollernek udvari �s eml�ktemplom�nak �p�lt, �gy nem meglep�, hogy kript�j�ba 5 �vsz�zad alatt a Hohenzollern-csal�d 95 tagj�t temett�k. A legnagyobb �rt�knek a Nagy V�laszt�fejedelem �s Dorottya v�laszt�fejedelemn� d�szkopors�ja sz�m�t, I. Frigyes kir�ly- �s Sophie Charlotte kir�lyn�t�l. A f�olt�r Friedrich August Sch�ler 1850-es munk�ja. A gy�sz- �s keresztel� k�poln�ban id. Karl Begast�l tal�lhat� egy olt�rk�p. Megtekint�sre �rdemes m�g term�szetesen maga a f�templom is l�legzetel�ll�t� kupol�j�val, a Cs�sz�ri L�pcs�h�z �s a kupola k�rfolyos�j�r�l Berlin k�z�ps� r�sz�t el�nk t�r� kil�t�s.

Az "emeletre" 267 l�pcs� vezet f�l, ahol a D�m Gal�ri�t tal�ljuk. A m�zeum a d�m t�rt�net�t mutatja be modellek, k�pek, le�r�sok �s tervrajzok seg�ts�g�vel. Maga a d�m pedig igencsak hasonl�t a r�mai Szt. P�ter Bazilik�ra.