Berlin �s egyben Eur�pa egyik legszebb tere, I. Frigyes Vilmos uralkod�sa idej�n, 1688-ban �p�lt, J. A. Nering tervei alapj�n. A hidegh�bor� alatt Platz der Akademie volt a neve, de 1991. �ta �jra r�gi nev�t viseli, ami az 1700-as �vekb�l ered, amikor a t�r csend�r�k hadisz�ll�sa volt. Manaps�g a t�ren �s k�rny�k�n sok, sz�nvonalas �tterem v�rja a vend�geket, amelyek hozz�j�rulnak egyfajta saj�tos hangulathoz.

A t�r k�t oldal�n klasszicista st�lusban magasodik a N�met �s a Francia Sz�kesegyh�z.

Az ut�bbi id�ben csak a Francia Sz�kesegyh�z (Franz�sischer Dom) haszn�latos egyh�zi c�lokra. 1705-ben �p�tett�k az itt mened�kre lelt francia hugenott�knak, kb. 20 �vvel Franciaorsz�gb�l, vall�si okok miatti ki�ld�ztet�s�k ut�n. Maguk a hugenott�k tervezt�k Charenton templom�nak mint�j�ra, a kupol�t Karl von Gontard �p�tette r� 1785-ben. A II. Vil�gh�bor� okozta k�rokat 1977-re jav�tott�k ki. Most a Huguenot Museum a hugenott�k brandenburgi, berlini �s franciaorsz�gi h�nyattat�sait mutatja meg. A f�ldszinten a Hugenotta K�nyvt�r, a 4. emeleten a Turmstube nev� �tterem tal�lhat�.

A N�met Sz�kesegyh�z (Deutscher Dom) a berlini protest�nsok sz�m�ra �p�lt 1708-ban, M. Gr�nberg tervei alapj�n, kupol�ja szint�n Karl von Gontard 1785-�s m�ve. Manaps�g vall�si c�lra nem haszn�lj�k, "A n�met t�rt�nelem k�rd�sei" c. ki�ll�t�snak ad otthont. Az 5. szinten egy kellemes kis k�v�z� v�rja a megpihenni v�gy�kat.

A k�t d�m csod�latosan alkotja "egym�s t�k�rk�peit" a t�r k�t oldal�n, ami valaha piack�nt is szolg�lt. Jelenleg az egyik legkedveltebb f�nyk�pezked�si hely a turist�k sz�m�ra.

A t�r nyugati oldal�n a Berlini Koncertterem �ll, ami el�z�leg a Schauspielhaus n�ven emlegetett sz�nh�z volt. Az eredeti �p�letet Carl Gotthard Langhans �t�p�tette, de 1817-ben le�gett, �s Karl Friedrich Schinkel tervei alapj�n �p�tett�k �jj�; azonban Schinkel t�bbek k�zt 6 oszlopot is felhaszn�lt az eredeti �p�letb�l, koncepci�ja az eredeti �s az �j �p�let "kever�k�b�l" �llt. A II. Vil�gh�bor� ezt az �p�letet sem k�m�lte, s�lyos k�rokat szenvedett, de 1979-84. siker�lt teljesen rendbe hozni; az�ta a v�ros legnagyobb, 1850 �l�helyes hangversenycsarnoka. Jelenleg ez a Berlini Szimfonikus Zenekar �p�lete. El�tte megcsod�lhat� Friedrich Schiller romantikus dr�ma�r� �s k�lt� Reinhold Begas �ltal k�sz�tett m�rv�nyszobra.