Berlin és egyben Európa egyik legszebb tere, I. Frigyes Vilmos uralkodása idején, 1688-ban épült, J. A. Nering tervei alapján. A hidegháború alatt Platz der Akademie volt a neve, de 1991. óta újra régi nevét viseli, ami az 1700-as évekből ered, amikor a tér csendőrök hadiszállása volt. Manapság a téren és környékén sok, színvonalas étterem várja a vendégeket, amelyek hozzájárulnak egyfajta sajátos hangulathoz.

A tér két oldalán klasszicista stílusban magasodik a Német és a Francia Székesegyház.

Az utóbbi időben csak a Francia Székesegyház (Französischer Dom) használatos egyházi célokra. 1705-ben építették az itt menedékre lelt francia hugenottáknak, kb. 20 évvel Franciaországból, vallási okok miatti kiüldöztetésük után. Maguk a hugenották tervezték Charenton templomának mintájára, a kupolát Karl von Gontard építette rá 1785-ben. A II. Világháború okozta károkat 1977-re javították ki. Most a Huguenot Museum a hugenották brandenburgi, berlini és franciaországi hányattatásait mutatja meg. A földszinten a Hugenotta Könyvtár, a 4. emeleten a Turmstube nevű étterem található.

A Német Székesegyház (Deutscher Dom) a berlini protestánsok számára épült 1708-ban, M. Grünberg tervei alapján, kupolája szintén Karl von Gontard 1785-ös műve. Manapság vallási célra nem használják, "A német történelem kérdései" c. kiállításnak ad otthont. Az 5. szinten egy kellemes kis kávézó várja a megpihenni vágyókat.

A két dóm csodálatosan alkotja "egymás tükörképeit" a tér két oldalán, ami valaha piacként is szolgált. Jelenleg az egyik legkedveltebb fényképezkedési hely a turisták számára.

A tér nyugati oldalán a Berlini Koncertterem áll, ami előzőleg a Schauspielhaus néven emlegetett színház volt. Az eredeti épületet Carl Gotthard Langhans átépítette, de 1817-ben leégett, és Karl Friedrich Schinkel tervei alapján építették újjá; azonban Schinkel többek közt 6 oszlopot is felhasznált az eredeti épületből, koncepciója az eredeti és az új épület "keverékéből" állt. A II. Világháború ezt az épületet sem kímélte, súlyos károkat szenvedett, de 1979-84. sikerült teljesen rendbe hozni; azóta a város legnagyobb, 1850 ülőhelyes hangversenycsarnoka. Jelenleg ez a Berlini Szimfonikus Zenekar épülete. Előtte megcsodálható Friedrich Schiller romantikus drámaíró és költő Reinhold Begas által készített márványszobra.