A Brandenburgi kappu Berlin k�zpontj�ban helyezkedik el, korai klasszicista �p�tm�ny, 1788/89 �s 1791/94 k�z�tt �p�tette Karl Gotthard Langhans. A n�met f�v�ros �s egyben eg�sz N�metorsz�g jelk�pe. M�g�tte vonult v�gig a berlini fal 1961-t�l (a lez�rt z�na k�zep�re ker�lt), �gy gyakorlatilag a hat�rt jelentette Kelet- �s Nyugat-Berlin k�z�tt �s ezzel egy�tt a Vars�i Szerz�d�s orsz�gai �s a NATO k�z�tt. Az �jraegyes�t�sig a hidegh�bor� szimb�luma volt, majd 1990 ut�n N�metorsz�g �s Eur�pa �jraegyes�t�s�nek jelk�p�v� v�lt.

Nem egyszer�en kapu, hanem egy �tny�l�s�, mark�ns d�r form�kkal kialak�tott kapuzat, melynek homlokzat�t Eir�n�, a g�r�g b�keistenn� k�pm�sa d�sz�ti - hiszen eredetileg "a b�ke kapuja" lett volna. A II. Vil�gh�bor�ban s�lyos s�r�l�sek �rt�k, de 1957-59. majdnem eredeti form�j�ban siker�lt �jj��p�teni: Kelet-Berlin v�rosi tan�csa a fel�ll�t�s el�tt lev�tette r�la a porosz militarizmus szimb�lum�nak tekintett sast �s vaskeresztet, amiket azt�n 1991-ben kapott vissza.

Magass�ga 26 m�ter, sz�less�ge 65,5 m�ter, m�lys�ge 11 m�ter. Anyaga homokk�, melyet az ath�ni Akropoliszban l�that� Propylaia mint�j�ra alak�tottak ki. 5 kapuny�l�s�n (melyek k�z�l a k�z�ps� sz�lesebb a t�bbin�l) fel�l 2 kapuh�za is van. �sszesen 12, egyenk�nt 15 m�ter magas d�r oszlop�nak t�rzse i�n st�lus�. Az attik�t �s a kapuny�l�sok belsej�t t�bbek k�zt H�rakl�sz munk�it �br�zol� domborm�vek d�sz�tik. A k�t kapuh�zban Minerva �s Mars hatalmas szobrai �rk�dnek.

A kapu tetej�t az 5 m�ter magas, n�gylovas szeker�n (a quadrig�n) a v�rosba behajt�, sz�rnyas gy�zelem-istenn� (Nik�) �kes�ti, bronzba �ntve, mely Johann Gottfried Schadow 1793-as munk�ja. Ez a szobor is sok viszontags�gnak volt kit�ve: hol Nap�leon hurcolta el P�rizsba, hol v�r�s z�szl� alatt kapott �gy�t�zet (aminek k�vetkezt�ben az eredetib�l csup�n egy l� feje maradt meg, ami ma az egyik berlini m�zeumban l�that��)

1987-ben Ronald Reagan itt sz�l�totta fel Gorbacsovot a fal lebont�s�ra, ami 1989-ben (persze nem Reagan hat�s�ra) meg is t�rt�nt.