1871-ben �p�lt fel itt az els� �llom�s, mely a klasszicista �s a renesz�nsz �p�t�szeti st�lusok jegyeit hordozta mag�n �s egy fejp�lyaudvar volt. A helysz�n kiv�laszt�sa tudatos volt. M�r ekkor eld�nt�tt�k, hogy a Spree foly� ment�n alak�tanak ki egy k�zleked�si folyos�t. Ennek els� l�p�se volt egy vas�tvonal ki�p�t�se, mely Hamburgot �s Br�m�t k�t�tte volna �ssze Berlinen kereszt�l. Az ide �rkez� utasok d�li vagy keleti ir�nyban sz�nd�koztak tov�bbutazni. Azonban k�zponti p�lyaudvar hi�ny�ban k�nytelenek voltak lovas kocsikkal �tmenni arra a vas�t�llom�sra, ahonn�t az �ti c�ljuknak megfelel� ir�nyban indultak a szerelv�nyek.
A XX. sz�zad elej�re egy v�roson bel�li vas�ti k�rgy�r� alakult ki. A v�ros egy�tt �lt a vas�t �ltal ny�jtott el�ny�kkel. Az el�v�rosi vonatok �s a t�vols�gi szerelv�nyek k�z�tt t�bb helyen biztos�tva volt az �tsz�ll�si lehet�s�g. Azonban a fejp�lyaudvarok egyre ink�bb probl�m�t okoztak �s mindink�bb hi�nyzott egy elem ebb�l a rendszerb�l: egy �szak-d�l ir�ny� kapcsolat. 1910-ben v�g�l arra az elhat�roz�sra jutottak, hogy ezt egy f�ldalatti vas�ti alag�ttal lehetne a legjobban megoldani, ugyanis �gy nem okozn�nak h�tr�nyt a v�ros felsz�ni fejleszt�s�ben. K�t �j k�zponti p�lyaudvar fel�p�t�s�vel sz�moltak: egyet a v�ros d�li r�sz�n, egyet pedig a Stadtbahnnal val� keresztez�sn�l. Ezekkel helyettes�tett�k volna a megl�v� fejp�lyaudvarokat. Azonban az I. vil�gh�bor� kit�r�se miatt az �p�tkez�s nem kezd�dhetett el. 1934-ben ker�ltek el� ism�t a tervek, amikor az S1 vonal kivitelez�s�t v�gezt�k, de a k�zponti p�lyaudvart�l eltekintettek. �gy a fejp�lyaudvarok �s a Lehrter Bahnhof megmaradtak, azonban a Stadtbahn r�v�n �sszek�ttet�s j�tt l�tre a vas�ti gy�r�n kereszt�l. A II. vil�gh�bor� v�get vetett ennek a fejl�d�snek. A hadi c�lokat is kiszolg�l� vas�ti l�tes�tm�nyek a sz�vets�ges csapatok els� sz�m� c�lpontjaiv� v�ltak a bomb�z�sok sor�n. Ahogyan Berlin, a Lehrter Bahnhof is s�lyos k�rokat szenvedett A romokon, amennyire lehetett fenntartott�k a vas�ti forgalmat, azonban a h�bor� ut�ni kett�osztott Berlinben elvesztett�k jelent�s�g�ket a p�lyaudvarok. V�g�l 1952-ben a Deutsche Reichsbahn megsz�ntette a vas�ti szolg�ltat�st a Lehrter Bahnhofon �s 1959-ben az egykori gy�ny�r� �p�let �llva maradt falait is felrobbantott�k.
Az 1990-es �vek elej�n Berlin egy egyed�l�ll� k�zleked�si helyzettel szembes�lt �s �j kih�v�sokkal tal�lta szembe mag�t. A fenntarthat� v�rosi fejl�d�s csak akkor tarthat�, ha a k�zleked�s folyamatos, ehhez rendelkez�sre �ll a megfelel� infrastrukt�ra �s ha a k�rnyezetv�delem kiemelt figyelmet kap. Berlin sz�m�ra ez azt jelentette, hogy el�sz�r a k�zleked�st kell fejleszteni. A tervez�k, a korm�ny �s Berlin v�rosa meghozta a d�nt�st a „Gomba projektr�l”, ami egy �j �szak-d�li vas�ti kapcsolatot �s egy k�zponti p�lyaudvart tartalmazott Humboldthafen �s a Lehrter Bahnhof S-Bahn �llom�sok k�z�tt. Az �j vonal �s Eur�pa legnagyobb �tsz�ll� p�lyaudvara hatalma lehet�s�get teremt Berlin sz�m�ra ahhoz, hogy elfoglalhassa m�lt� hely�t az eur�pai nagyv�rosok k�z�tt.