A nmet egysg megvalsulsa ta eltelt idben a mszaki zrat szinte teljesen lebontottk. A betonelemeket a vrosi autplyk ptsekor hasznltk fel, a fm alkatrszeket beolvasztottk. A 90-es vekben Berlin szentusa hatrozatott fogadott el berlini fal helynek megjellsrl. Egy ketts bazaltkocka sor lefektetsrl dntttek, amelyet nhol a „berlini fal 1961-1989” felirat fmtbla tagol. A kockasor a mszaki zrrendszer nyugat-berlini irnyban sorrendben legutols ptett elemnek, a nyugati falnak a nyomvonalt jelzi. Az ettl kicsit nyugatabbra esett valamikori szektorhatrokat 1-2 turistaltvnyossgot (pldul a Checkpoint Charlienl lthat szektorjelz tblt) leszmtva ma mr szinte semmi nem jelli.
A berlini belvrost tszel egykori hatrsvban az egyestst kveten beindul ptkezsek szinte teljesen megvltoztattk a krnyket, itt a bazaltkockkon kvl ma mr csak kevs emlkkel tallkozhat a ltogat. A klsbb kerletekben azonban mg ma is jl felismerhet a ltestmny nyomvonala.
A nevezetes Bernauer Strae dlkeleti oldaln, a lerombolt hzak helyn kialaktott hallsv helye mg ma is jobbra res. A Bernauer Strae s az Ackerstrae sarknl egy kb. 70 mter hossz szakaszon a mszaki zrat teljes szlessgben megriztk, illetve visszaptettk, a ltogatk megtekinthetik az eredeti helyn ll keleti Hinterlandmauert, a nyugati „fal”-at s a kztk hzd valamikor hatrsvot is. Az utca vgn, a Schwedter Strae, az Oderberger Strae az Eberswalder Strae tallkozsnl a fal a Bernauer Strat kettvgva a Schwedter Stran nyugatra kanyarodott, ellehetetlentve a Bernauer Strae s az Eberswalder Strae villamosforgalmt. A Kelet-Berlinbe es Eberswalder Stran ide rkez villamosok plyjt ezrt nagy hurokban visszafordtottk. Ez a fordulhurok a fenti forgalmi csompont kzelben jelenleg is megfigyelhet.
A berlini npnyelv falsvnak nevezi az egykori hatrzna elhanyagolt, beptetlen vonalt, ahol mg ma is lthatak a betonkertsek s nhol az rtornyok is. A nvnyzet az egykor tmnyen kiszrt gyomirt szerek miatt csak nehezen regenerldik. Az egykori 302 rtoronybl ma mg t lthat.
A Mhlenstrae dli oldaln fennmaradt a keleti fal (Hinterlandmauer) 1,3 km hossz, ksbb festmnyekkel dsztett, East Side Gallery nven ismert szakasza. |