A berlini fal a 80-as �vek elej�re �rte el m�szaki ki�p�tetts�g�nek teljes �llapot�t. A m�szaki z�r az NDK, illetve Kelet-Berlin ir�ny�b�l Nyugat-Berlin fel� haladva, az al�bbi szerkezetben �p�lt ki:

• egyes szakaszokon, �ttorkolatokn�l (nem minden�tt) a hat�rter�let j�rm�vel val� megk�zel�t�s�t megnehez�t�, de b�k�s k�pet sugall�, egym�st�l 1-1,5 m�terre vagy �rintkezve sorban lerakott, nagy m�ret�, n�gyzetes beton „vir�gl�d�k”, helyenk�nt nem vir�ggal, hanem f�kkal be�ltetve
• a hat�rter�let (Grenzgebiet) kezdet�t jelz�, piros-feh�r fest�s�, der�kmagass�g�, v�zszintes korl�t vagy hasonl� fest�s� oszlop, illetve ezek hi�ny�ban f�gg�legesen felfestett piros-feh�r cs�koz�s� s�v. Enn�l nyugatabbra csak enged�ly birtok�ban lehetett menni.
• a m�szaki z�rat az NDK illetve Kelet-Berlin ter�let�t�l elz�r�, 2-3 m�ter magas, sz�rke-feh�r fest�s� betonfal (Hinterlandmauer). Ezt sok helyen a hat�rter�letbe sorolt �p�letek fala helyettes�tette, hogy a falrendszer min�l kev�sb� legyen felt�n�
• 1-2 m�ter sz�less�g�, szabadd� tett s�v, egyes helyeken (nem minden�tt) nyoms�vk�nt kialak�tva
• elektromos jelz�rendszerrel (szir�na �s f�nyjelz�) ell�tott, kb. 2,5 m�ter magas dr�tker�t�s
• egyes szakaszokon (nem minden�tt): kutyafuttat� s�v, a ker�t�ssel p�rhuzamos, 2 m�ter magasan kifesz�tett vezet�sz�lhoz cs�sz�p�r�zzal k�t�tt n�met juh�szkuty�kkal (az ebek 20-50 m�teres szakaszokat tudtak befutni)
• betonb�l �p�lt, kb. 10-15 m�ter magas, l�r�sekkel, megfigyel� szob�val, f�nysz�r�val ell�tott �rtornyok (1989-ben 302 db) sora, egyes pontokon l�r�sekkel ell�tott betonfedez�kekkel kieg�sz�tve
• az NDK hat�r�rs�g j�r�reinek sz�m�ra ki�p�tett aszfaltozott k�zleked��t (Kolonnenweg)
• l�mpaoszlopok sora, amelyek az eg�sz m�szaki z�rrendszert bevil�g�tott�k, rajtuk z�ld, piros �s feh�r jelz�sek mutatt�k, hogy az NDK hat�r�r j�r�r�k nyugati ir�nyban meddig mehetnek el (ha enged�ly n�lk�l nyugat-berlini ir�nyba enn�l tov�bb haladtak, ellen�k is �letbe l�pett a t�zparancs szigor�bb (felsz�l�t�s n�lk�li) form�ja
• �lland�an frissre gerebly�zett ellen�rz�s�v (nyoms�v), amely az esetleges sz�k�sek nyom�t r�gz�tette
• egyes szakaszokon (nem minden�tt): g�pj�rm�akad�ly (KFZ-Sperren), ami a keletr�l nyugati ir�nyba felt�telezett mozg�s� g�pj�rm�vek ellen �p�lt: kelet-nyugati keresztmetszet�ben lefel� lejt�, �s szinte mer�leges, 1-2 m�teres betonlapokban v�gz�d� �rok. A szervizutak keresztez�s�n�l az �rkot spanyollovasok (3 �sszet�maszkod� idomvasb�l �ll� akad�lyok) vagy betonelemek p�tolt�k
• helyi adotts�gokt�l f�gg�en 3-10 m�ter sz�les, �res, n�hol f�ves ter�let a nyoms�v �s a nyugati fal k�z�tt; a legvesz�lyesebb szakasz, az id�ig eljut� menek�l�nek itt semmi sem k�n�lt fedez�ket. A s�r�bben be�p�tett v�rosi szakaszokon ez a s�v gyakran hi�nyzott, �s a nyoms�v a nyugati falig �rt
• a m�szaki z�r Nyugat-Berlin fel� ir�nyban utols� technikai eleme, a „fal”-k�nt ismertt� v�lt, 3,75 m�ter magas, tetej�n a megkapaszkod�s ellen sima fel�let� betoncs�vel kieg�sz�tett, L alak� szelv�nyekb�l �ll�, az NDK fel� n�z� oldal�n a c�lz�s megk�nny�t�s�hez feh�rre festett betonfal. Nyugat-Berlin fel�li oldal�t teljes eg�sz�ben az id�k sor�n nyugatiak �ltal r�festett, gyakran m�v�szi sz�nvonal� graffitik kavalk�dja bor�totta, ami Nyugat-Berlin egyik nevezetess�ge volt.^[10] A Nyugat-Berlin �s az NDK vid�ki ter�letei k�z�tti szakaszokon ezt a falat a megkapaszkod�s ellen igen s�r� sz�v�s�re k�sz�tett, tetej�n �lesen sorj�sra hagyott, szinte �tv�ghatatlanul merev �s er�s, kb. 3 m�ter magas dr�tker�t�s helyettes�tette
• �res ter�let a t�nyleges NDK/Nyugat-Berlin hat�rvonalig; ennek sz�less�ge v�ltoz� volt, 3 �s 10 m�ter k�z�tt. Ez a ter�let az NDK-hoz tartozott, a falat nyugati oldalr�l graffitivel dekor�l�k, illetve a falat eg�szen megk�zel�t� turist�k tulajdonk�ppen hat�rs�rt�st k�vettek el, de az NDK hat�r�rs�g efelett a legt�bbsz�r szemet hunyt. NDK r�szr�l ritk�n (karbantart�si, gyomirt�si c�lb�l) kij�ttek ebbe a s�vba: ilyenkor a munk�sokra fejenk�nt 2 �rszem vigy�zott, akik a munk�latok idej�re mobil ker�t�skordont, vagy piros sz�n� szalagot h�ztak ki (m�g a hat�rvonal el�tt), amit a munk�soknak t�zparancs terhe alatt tilos volt �tl�pni�k
• az NDK �s Nyugat-Berlin t�nyleges hat�rvonala. Ezt a legt�bb helyen csak a nyugati szektorok katonai parancsnoks�gai, illetve a nyugat-berlini rend�rs�g �ltal a hat�rvonalt�l 0,25-1 m�terre, nyugati ter�letre kihelyezett t�bl�k (a fontosabb �tkel�kn�l az �ttesten felfestett feh�r s�v is) jelezt�k. T�bb helyen a fal felh�z�sa ut�n megmaradtak a keleti �s nyugati szektorok �tj�rhat�s�g�nak idej�b�l val� n�gynyelv� (angol, francia, orosz �s n�met) t�bl�k, amelyeknek keleti oldal�n az adott nyugati szektorba val� bel�p�st, a m�sikon annak elhagy�s�t jelezt�k (a Friedrichstrasse �s a Zimmerstrasse sark�n, az egykori Checkpoint Charlie-n�l az eredeti hely�n ma is �ll egy korh� m�solat). Az �tkel�k k�z�tti szakaszokon n�met, angol, t�r�k �s egy�b nyelv� feliratok figyelmeztett�k a nyugatr�l �rkez�t, hogy a t�bla ut�n m�r NDK ter�letre �r.

V�zi hat�rszakaszokon a m�szaki z�r els�sorban t�sk�s elemekb�l �sszerakott dr�tker�t�sb�l �llt, amit eg�szen a mederig s�llyesztettek az �t�sz�sok megakad�lyoz�s�ra, �s ezt �lland� v�zi (motorcs�nakos) j�r�r�z�ssel �s megfigyel�ssel eg�sz�tett�k ki.

A vasf�gg�ny berlini szakasz�n - a beln�met hat�r m�s r�szeivel ellent�tben - soha nem telep�tettek aknamez�ket vagy a menek�l�ket automatikusan lel�v� berendez�seket. A hat�r�p�tm�nyek pontos fel�p�t�s�t �s m�szaki adatait �llamtitokk�nt kezelt�k, a hat�r�r�ket pedig a titoktar�sra k�telezt�k.

A beln�met hat�r berlini szakasz�n az al�bbi hossz�s�gban �p�ltek ki a m�szaki z�r egyes elemei:

• 41,91 km hosszan 3,6 m�ter magas vasbeton hat�rfal
• 58,95 km hosszan 3,4 m�ter magas vasbeton hat�rfal
• 68,42 km hosszan 2,9 m�ter magas dr�tker�t�s, mint „el�akad�ly”
• 113,85 km hossz� jelz�dr�t
• 186 megfigyel�torony
• 31 vezet�si �ll�s

A hat�r 63,8 km hosszan be�p�tett ter�leten, 32 km hosszan erd�s �s 22 km hosszan ny�lt ter�leten haladt. A v�zi hat�rszakaszok hossza 38 km volt.