Az NDK-t a hatvanas �vekben a konszolid�ci�, a hetvenes �vekben a stabilit�s jellemezte. Az 1980-as �vekben azonban az �llam helyzete az egyre m�ly�l� p�nz�gyi-gazdas�gi v�ls�g miatt kritikusra fordult. A konzervat�v kommunista �llamvezet�s elszigetel�d�tt a reformok ir�ny�ba mozdul� szocialista orsz�gokt�l �s az orsz�g lakoss�g�t�l is. A szabads�g hi�nya �s a roml� �letk�r�lm�nyek a nyolcvanas �vek m�sodik fel�ben orsz�gos t�megdemonstr�ci�khoz vezettek, amelyeket a hatalom er�szakkal sem tudott elfojtani. �jb�l n�ni kezdett az �llamot elhagy�k sz�ma, a k�lf�ldre kijut�k k�z�l egyre t�bben tagadt�k meg az NDK-ba val� hazat�r�st.

1989 nyar�t�l mindennaposs� v�ltak a rendszer reformj�t k�vetel� t�megt�ntet�sek, melyeknek legf�bb k�vetel�se a beln�met hat�r megnyit�sa �s a berlini fal lebont�sa volt. 1989 nyar�n megugrott a szocialista �llamot elhagy� polg�rok sz�ma. Magyarorsz�g 1989 augusztus�ban megnyitotta nyugati hat�rait az NDK polg�rai el�tt, ezzel r�s ny�lt a menek�l�k sz�m�ra. Az NSZK pr�gai k�vets�g�nek keletn�met menek�l�k �ltali megsz�ll�sa ut�n az NDK m�r arra k�nyszer�lt, hogy saj�t ter�let�r�l enged�lyezze egyes polg�rai kiutaz�s�t. Okt�ber folyam�n Csehszlov�kia t�bbsz�r jelezte a kelet-berlini vezet�snek, hogy t�rhetetlennek tartja a Pr�ga belv�ros�ban el��llt helyzetet, �s ha az NDK nem v�ltoztat a keletn�met polg�rok nyugatra utaz�s�nak szab�lyain, akkor Magyarorsz�ghoz hasonl�an megnyitja nyugati hat�r�t.

1989. november 4-�n Gorbacsov l�togat�st tett az NDK-ban. Viselked�se egy�rtelm�v� tette a keletn�met vezet�s sz�m�ra, hogy nem z�rk�zhat el a v�ltoztat�sok el�l. Erich Honecker lemond�sa ut�n az NDK vezet�se el�re menek�lt. Csehszlov�kia nyom�s�ra az NDK-�llamvezet�s kidolgozta a nyugatra utaz�st szab�lyoz� �j javaslatokat.

November 9-�n az utaz�si t�rv�ny �gy�ben �l�st tartott a NSZEP fels� vezet�se. Az ott hozott d�nt�st este egy �l�ben k�zvet�tett sajt�t�j�koztat�n G�nter Schabowski ismertette. A t�j�koztat� ut�n egy olasz �js�g�r� m�g fut� kamer�k el�tt megk�rdezte, hogy mikort�l �rv�nyes az utaz�st megk�nny�t� d�nt�s. Schabowski ekkorra m�r eltette a szem�veg�t, �gy p�r m�sodpercig tan�cstalanul forgatta pap�rjait, majd a k�vetkez� v�laszt adta: „Nos… Szerintem azonnal hat�lyba l�p… Igen, azonnal.” A t�v�k el�tt �l� NDK-polg�rok ezrei indultak meg a berlini hat�r�tkel�helyek fel�, ahol egy �r�n bel�l hatalmasra n�tt a t�meg. A hat�r�rs�get ekkor m�g nem t�j�koztatt�k, mivel a hat�rozat csak �jf�lt�l l�pett volna �letbe. Az �tkel�kn�l a fesz�lts�g egyre n�tt, a t�meg „visszaj�v�nk, visszaj�v�nk” skand�l�sal k�vetelte a hat�r megnyit�s�t. A hat�rparancsnokokat utas�tott�k, hogy a leghangosabban k�vetel�z�ket engedj�k ki az NDK-b�l, de igazolv�nyukba tegyenek a visszat�r�st megtilt� pecs�tet. A t�megnyom�s azonban od�ig fokoz�dott, hogy 23 �rakor a Bornholmer Strasse �tkel�n�l megsz�ntett�k az �tlevelek ellen�rz�s�t, felnyittatt�k a soromp�kat �s �tengedt�k a t�meget Nyugat-Berlinbe. P�r nap eltelt�vel a mindk�t oldalr�l �rkez� n�metek v�s�kkel, cs�k�nyokkal �s puszta k�zzel kezdtek hozz� a fal lerombol�s�hoz.