A Berlini fal a valaha l�tezett hat�rok k�z�l az egyik legszigor�bban �rz�tt volt. Az NDK-ban az emigr�l�snak m�g a k�s�rlet�t is szigor�an b�ntett�k. A hidegh�bor� idej�n egyes becsl�sek szerint 75 000 polg�rt vontak felel�ss�gre kiv�ndorl�s k�s�rlet�nek v�dj�val. Az NDK �llamvezet�se az emigr�lni sz�nd�koz�k elriaszt�s�ra a faln�l t�zparancsot adott ki a hat�r�r�k sz�m�ra. A fal els� �ldozata Ida Siekmann kelet-berlini n� volt, aki 1961. augusztus 22-�n egy ablakb�l kiugorva vesz�tette �let�t. K�t nappal k�s�bb a 24 �ves G�nter Litfint l�tt�k agyon k�zleked�si rend�r�k. 1989-ig 268 megk�s�relt menek�l�s k�z�l 125 v�gz�d�tt hal�lesettel.^[9] A 125 hal�los �ldozatb�l 62-en egy�rtelm�en a r�juk leadott l�v�sek miatt vesz�tett�k �let�ket. A t�bbiek balesetek, sz�vroham vagy �ngyilkoss�g �ldozatai lettek. 19-en nyugat-berliniek, akiket az NDK hat�r�rs�ge l�tt le a menek�l�k seg�t�se vagy egyszer� csetepat�k k�zben. Az �ldozatok k�z�tt 8 NDK-hat�r�r is szerepel, �k a menek�l�k �ltal leadott l�v�sek, illetve egyszer� f�lre�rt�sek miatt vesz�tett�k �let�ket. A hal�lesetek fele a fal fenn�ll�s�nak els� �t �v�ben t�rt�nt.