A Berlin k�zep�n h�z�d� m�szaki z�r b�n�t�lag hatott mindk�t v�rosr�szre. Megszakadtak a v�ros egys�g�t addig biztos�t� k�zleked�si kapcsolatok. Az addig v�rosk�zepi ter�letek hirtelen rossz megk�zel�thet�s�g� perif�ri�kk� v�ltak. Nyugat-Berlinben ideiglenes munkaer�hi�ny l�pett fel, az NDK pedig fontos valutabev�teli forr�st�l esett el. A v�rosban romlott a k�zszolg�ltat�sok min�s�ge, a kommun�lis hullad�k elhelyez�s�nek megoldatlans�ga pedig egyre s�lyosabb k�rnyezetv�delmi v�ls�got id�zett el�. A fal �p�t�s�vel egy id�ben elv�gt�k az elektromos h�l�zat �sszek�ttet�seit is, �gy a nyugati szektorokban egy id�re instabill� v�lt az �ramszolg�ltat�s. Nyugat-Berlint elszigetelts�ge miatt sz�mos lak�ja hagyta el az �vek folyam�n, �gy l�leksz�ma az 1961-es 2 197 408-r�l 1984-re 1 848 585 f�re cs�kkent.^[8] A legink�bb h�tr�nyos helyzetbe a Nyugat-Berlin k�r�li falvak ker�ltek. E telep�l�sek elvesz�tett�k kapcsolatukat a nagyv�rossal, a k�zszolg�ltat�sok min�s�ge romlott, az �llamigazgat�si k�zpontok 30-40 kilom�teres t�vols�gba ker�ltek. Az itt �l�k �let�t igen megnehez�tette a hat�r�rs�g �lland� jelenl�te is. A folyamatos ellen�rz�sek �s a roml� �letk�r�lm�nyek miatt e falvak l�leksz�ma cs�kkenni kezdett, lak�ik Potsdamba �s Kelet-Berlinbe v�ndoroltak.

A '70-es �vek elej�t�l kezdve Willy Brandt NSZK-kancell�r l�p�seket tett a k�t n�met �llam viszony�nak jav�t�sa �rdek�ben. Az �j keleti politika keret�ben Brandt el�rte, hogy az NDK enyh�tsen a Nyugat-Berlint elszigetel� utaz�si korl�toz�sokon. A keletn�met �llam nem akt�v (f�k�nt nyugd�jas) polg�rai sz�m�ra lehet�v� tette, hogy Nyugat-Berlinbe utazzanak. Enyh�tettek a nyugat-berlinieket 1952 �ta korl�toz� szab�lyoz�sokon is: ett�l kezdve l�togat�sokat tehettek Kelet-Berlinben �s a v�ros k�r�l lak� rokonaikn�l. Nem csak az utaz�s lett k�nnyebb Nyugat-Berlin �let�ben, de javul�st hozott a kommun�lis hullad�k elhelyez�s�nek megold�sa, illetve a v�ros r�kapcsol�sa az NDK iv�v�zh�l�zat�ra �s az elektromos rendszerek �jb�li �sszek�t�se is. Az NDK-vezet�s igyekezett orsz�g�nak jobbik arc�t mutatni a kellemetlen szomsz�dnak. A Nyugat-Berlinb�l is bel�that� utcaszakaszokon a h�zakat kifestett�k, az utc�kat parkos�tott�k.

A berlini falat az NDK fel�l egy �lland�an megfigyelt z�na hat�rolta. A m�szaki z�r ir�nt t�lzott �rdekl�d�st tan�s�t�kat igazoltatt�k vagy a k�zeli hat�r�rposztra k�s�rt�k. A falhoz k�zeli h�zak lak�i k�l�n igazolv�nyt kaptak, csak ezen enged�ly birtok�ban mozoghattak a hat�rz�na k�zvetlen k�zel�ben. A hat�r�r�k k�teless�ge volt a menek�l�ket meg�ll�tani, ennek �rdek�ben szigor� t�zparancsot l�ptettek �letbe a faln�l. A k�lf�ldi �llamf�k l�togat�sa idej�n – a sajt� negat�v reakci�j�t�l tartva – a t�zparancsot felf�ggesztett�k.