1961 nyar�n az NDK n�pess�gveszt�se m�r havi 30 000^[3] f� f�l� ugrott. Az NDK korm�ny�n n�vekedett a nyom�s, hogy az �llam demogr�fiai �sszeoml�s�t a berlini beln�met hat�r lez�r�s�val akad�lyozza meg. Walter Ulbricht 1961. j�nius 15-�n egy nyugatn�met �js�g�r�n� k�rd�s�re tagad�lag v�laszolva („Niemand hat die Absicht, eine Mauer zu errichten”, azaz „Senkinek sincs sz�nd�k�ban falat �p�teni”) ^[4] el�sz�r haszn�lta a „fal” kifejez�st. A m�szaki hat�rz�r �p�t�s�hez Ulbrichtnak azonban sz�ks�ge volt Hruscsov szovjet p�rtf�titk�r beleegyez�s�re. Az enged�lyt Ulbricht a Vars�i Szerz�d�s tag�llamainak augusztus 3. �s 5. k�z�tti moszkvai konferenci�j�n pr�b�lta meg megszerezni.^[5] Augusztus 12-�n a keletn�met p�rtvezet�k �rtekezlet�n Ulbricht k�z�lte, hogy az egyre nagyobb m�reteket �lt� menek�lt�radat miatt sz�ks�gess� v�lt – egy nem pontosan meghat�rozott napon, de 14 napon bel�l – a berlini beln�met hat�r lez�r�sa.

Augusztus 12-�r�l 13-ra virrad� �jjel az NDK k�l�nb�z� fegyveres egys�gei, egy�ttesen 15 000 f�nyi csapater�vel lez�rt�k a nyugati szektoroknak a szovjet szektorral, illetve az NDK ter�let�vel �rintkez� hat�rait. Az utc�kon a szektorhat�rok k�zvetlen k�zel�ben, azokkal p�rhuzamosan, de m�g NDK ter�leten el�sz�r sz�gesdr�ttekercseket h�ztak ki, amelyekkel a gyalogos- �s j�rm�forgalom nagy r�sze sz�m�ra elv�gt�k az �tj�r�s lehet�s�g�t. A dr�takad�lyok el�tt p�r m�terrel �rkot �stak keresztbe az utc�kon, hogy a kordon aut�kkal val� �tt�r�s�t megakad�lyozz�k. Ezt k�vet�en els�sorban az NDK vid�ki ter�letei �s a nyugati szektorok k�z�tt h�z�d� hat�rszakaszon (a kor�bbi z�nahat�ron), de helyenk�nt a v�ros belter�let�n is k�nny� betonoszlopokra fesz�tett, kb. 2 m�ter magas fonatos dr�tker�t�st is telep�tettek, a vid�kiesebb szakaszokon kett�s ki�p�t�sben. Ezekben a munk�kban a fegyveres test�letek mellett NDK-s munk�smilicist�k �s �nk�ntesek is r�szt vettek.

A szovjet szektorban a hat�rvonalt�l beljebb, m�lys�gi z�r�st �s forgalomelterel�st alkalmaztak, a nyugati szektorok fel�l az �tj�r�st els�sorban a sz�gesdr�ttekercsek �s a k�zvetlen�l m�g�j�k fel�ll�tott �rs�g akad�lyozta meg. Az eredetileg 80 �tkel�hely k�z�l csak 12-t hagytak nyitva. Elv�gt�k a v�rosi gyorsvas�t �s a metr� �sszek�ttet�seit is. Csak a friedrichstrassei �llom�s maradt meg, ahol egy hat�r�llom�st alak�tottak ki. Augusztus 15-�n �jjel Sz�szorsz�gb�l �rkez� �p�t�ipari munk�sok fegyveres fel�gyelet mellett elkezdt�k az addig fel�ll�tott dr�takad�lyok bont�s�t �s a betonelemekb�l �ll� fal fel�p�t�s�t. A fal a szovjet �s a nyugati (francia, brit �s amerikai) szektorok hat�ra ment�n, de NDK ter�leten �p�lt.

A v�ratlan hat�rz�r�s Berlin lakoss�g�t mindk�t oldalon sokkolta. Csal�dok tagjai ker�ltek a kordon ellenkez� oldalaira, sz�zak nem tudtak eljutni a munkahely�kre vagy rokonaikhoz. Az els� �r�kban a hat�rszakaszokon �s a lez�rt kor�bbi �tkel�kn�l emiatt vit�k alakultak ki �s atrocit�sok t�rt�ntek. A kordont a biztos�t�s ellen�re sz�mos esetben �tl�pt�k: az �p�tkez�s ideje alatt 85 keletn�met katona sz�k�tt nyugatra az �p�l� falon �t, m�g 800 polg�ri szem�ly is sikerrel menek�lt el az

-b�l.