1945 m�jus�ban Franciaorsz�g, Nagy-Britannia, a Szovjetuni� �s az Egyes�lt �llamok sz�vets�ge gy�zelmet aratott a n�ci N�metorsz�g felett. A Berlint elfoglal� szovjet hadsereg a v�ros nyugati ter�let�nek megsz�ll�si feladatait �tadta a nyugati sz�vets�geseinek. Berlin ter�let�nek 53,9%-a, m�g n�pess�g�nek 62,9%-a ker�lt a nyugati �llamok ellen�rz�se al�.

A Szovjetuni� �s az Egyes�lt �llamok 1945 ut�n fokozatosan szembefordult egym�ssal. A kezd�d� hidegh�bor� r�sze volt az a f�ldrajzi poz�ci�harc is, melynek keret�ben a Szovjetuni� megk�s�relte el�rni, hogy a nyugati sz�vets�gesek adj�k fel berlini megsz�ll�si z�n�ikat. A szovjet megsz�ll�si �vezet nyugati hat�r�n 1947-re fokozatosan ki�p�lt a m�szaki hat�rz�r. 1948 nyar�n az NSZK-ban (vagyis Nyugat-N�metorsz�gban) v�grehajtott valutareform miatt Szovjetuni� lez�rta a berlini beln�met hat�rt. A berlini blok�d idej�n a nyugati sz�vets�gesek l�gi �ton gondoskodtak a v�ros ell�t�s�r�l. A blok�d csak 10 h�napig akad�lyozta az �ruforgalmat a k�t v�rosr�sz k�z�tt, 1949 m�jus�ban �jb�l szabadd� v�lt az �tkel�s. Hamarosan azonban �jabb szigor�t�s l�pett �letbe. 1952-t�l nyugat-berlini lakosok nem l�phettek be az NDK-ba.

Az NDK kiki�lt�sa ut�n N�metorsz�g keleti fel�ben a mind rosszabb� v�l� az �letk�r�lm�nyek mellett a hatalom egyre kem�nyebben l�pett fel a szt�linista mint�j� t�rsadalom ki�p�t�se �rdek�ben. Ezzel egy id�ben az NSZK-ban n�vekedni kezdett az �letsz�nvonal, ki�p�ltek a liber�lis demokr�cia int�zm�nyei. A roml� kil�t�sok el�l a keletn�metek �vr�l �vre jelent�s sz�mban t�voztak a nyitott berlini hat�rokon kereszt�l nyugatra. A legmagasabbra a Szt�lin hal�la ut�n kirobban� t�ntet�sek er�szakos elfojt�sa ut�n sz�k�tt a kiv�ndorl�k sz�ma, akkor n�h�ny h�nap leforg�sa alatt 200 000 n�met hagyta el Kelet-N�metorsz�got. 1949 �s 1960 k�z�tt az NDK 17 milli� lakosa k�z�l �sszesen 2,6 milli� telep�lt �t az NSZK-ba, m�g az orsz�g �sszlakoss�ga t�bb mint 1 milli� f�vel cs�kkent. A hat�r lez�r�sa el�tti napokban m�r napi 1500–1900 menek�ltet regisztr�ltak a nyugat-berlini menek�ltt�borokban.

Az 1950-es �vek �vek k�zep�n az NDK gazdas�ga is fejl�d�snek indult. Az �jj��led� iparra n�zv�st s�lyos csap�s volt a fiatal �s szakk�pzett munkaer� t�meges kiv�ndorl�sa. Az NDK gazdas�g�ra furcsa m�don pozit�v hat�ssal is volt a nyitott berlini hat�r. 50 000 kelet-berlini dolgozott Nyugat-Berlinben, az � fizet�s�k volt az NDK egyik legf�bb valutaforr�sa. A politikai vezet�s azonban bizalmatlans�ggal tekintett az ing�z�kra. Egyre t�bb int�zked�ssel b�ntett�k a nyugati munkav�llal�st. (P�ldak�nt: az ing�z�knak nyugati m�rk�ban kellett a lakb�r�t ler�nia, amelynek �rt�ke a keleti m�rk�ban fizetett lakb�r n�gyszerese volt.)