Kelet-Berlin megnevez�s alatt N�metorsz�g f�v�ros�nak egykori szovjet megsz�ll�si szektor�ba es� ter�leteit �rtj�k. A hidegh�bor� idej�n Kelet-Berlin a szocialista N�met Demokratikus K�zt�rsas�g f�v�rosa volt, m�g a t�le fallal elv�lasztott Nyugat-Berlin az NSZK-hoz k�zel �ll� politikai egys�g.

1945 tavasz�n a francia, brit, amerikai �s szovjet sz�vets�gesek gy�zelmet arattak a n�ci N�metorsz�g felett. Berlint n�gy megsz�ll�si szektorra osztott�k. A h�bor�s sz�vets�gesek azonban hamarosan szembefordultak egym�ssal �s Berlin egyre ink�bb a hidegh�bor� egyik forr� pontj�v� v�lt. Kelet-Berlin �s Nyugat-Berlin sz�tv�l�sa 1948-ben k�vetkezett be. A nyugati szektorokban megrendezett helyhat�s�gi v�laszt�sokon gy�ztes Ernst Reutert a szovjet megsz�ll� hat�s�g nem fogadta el Berlin polg�rmester�nek, ez�rt a keleti v�rosr�sz ir�ny�t�s�ra saj�t maga nevezett ki egy f�polg�rmestert. 1949. okt�ber 7-�n a szovjet z�n�ban megalakult az NDK, melynek alkotm�ny�ban az orsz�g f�v�ros�nak Berlint jel�lt�k meg.

Kelet-Berlint a szocialista orsz�gok hivatalos sz�haszn�latban „Demokratikus Berlin” n�ven emlegett�k. A Berlini fal fel�p�t�se ut�n az NDK-ban a „Berlin, az NDK f�v�rosa” megnevez�s v�lt hivataloss�. Nyugat-N�metorsz�gban a Nyugat-Berlint�l val� megk�l�nb�ztet�s v�gett a Kelet-Berlin megnevez�st haszn�lt�k.

M�g az NDK Kelet-Berlint saj�t �n�ll� f�v�ros�nak tekintette, addig a nyugati politika az egys�ges Berlint�l elszak�tott �n�ll� politikai egys�gk�nt kezelte a v�rost. A nyugati hatalmak a v�ros st�tusz�nak felr�g�sak�nt �rt�kelt�k, hogy Kelet-Berlinben az NDK n�pi hadsereg�nek egys�gei �llom�sozhattak. 1973-ban a k�t n�met �llam viszony�nak rendez�sekor az NSZK Kelet-Berlint az NDK f�v�ros�nak ismerte el.

1990-ben Kelet-Berlin egyes�lt Nyugat-Berlinnel.

Berlin k�t r�sze 1990-t megel�z�en egym�st�l teljesen elk�l�n�lve fejl�d�tt. E elk�l�n�l�s nyomai a mai napig tetten �rhet�k a berlini �p�leteken, utcak�pen �s a lakosok viselked�s�ben is. Kelet-Berlinben saj�t v�rosi identit�s alakult ki, melynek r�sze a nyugattal val� szemben �ll�s, illetve a lok�lpatriotizmus is.