Berlin a 19. század végén már Európa egyik jelentős ipari központja volt. A város nevéhez kötődő cégek például a Siemens (alapítva 1847), a Borsig (alapítva 1837), az AEG (alapítva 1883) és a 1864-ban alapított Schering AG. A II. világháborúban Berlin gépgyártása és elektrotechnikai ipara a fegyvergyártás szolgálatába állt. Már a gyakori bombázások alatt jellemző volt, hogy cégek a kutatás-fejlesztés ágazatot, majd később a központot is kevésbé veszélyeztetett vidéki területekre helyezték (leggyakrabban az akkor még igencsak szegénynek számító Bajorországba). A város bombázása és a berlini harcok az ipari termelést teljesen tönkretették.

A Treptowers a Spree partján

A Potsdamer Platz

Az infrastruktúra és az ipar újjáépítése a háború után sok helyen szó szerint a nulláról indult. A város politikai kettéosztottsága és Nyugat-Berlin blokádja nem kedvezett a gazdaság ujjáéledésének. Fontos segítséget jelentett Nyugat-Berlin számára a Marshall-terv. Mivel a város nyugati fele a blokád óta nem számított biztonságos helynek, a cégek nem szívesen települtek Nyugat-Berlinbe, amit a nyugat-német politika szubvenciókkal próbált ellensúlyozni. A Berlin-szubvenciók fontos szerepet játszottak a város gazdasági életében és részesei annak, hogy közvetlenül a rendszerváltozás után a város gazdasága nem indult akkora fejlődésnek, amekkorát az elemzők vártak. A támogatásokhoz szokott gazdaság nem igazán tudott hozzászokni a szabad piacgazdasághoz.

Kelet-Berlin az NDK gazdaságának a központja volt. Ennek ellenére a merev, centralizált és ugyancsak agyontámogatott kelet-berlini tervgazdaság soha nem tudott a nemzetközi gazdasági vérkeringésbe bekerülni; leginkább az elavult műszerek és a nyersanyag- valamint devizahiány akadályozta ebben. A rendszerváltozás után a Vasfüggöny mögötti politikai rendszerek összeomlásával omlott össze a kelet-berlini gazdaság is. A nyugat-német gazdaság – érthetően - nem vásárolta az elavult és versenyképtelen kelet-német termékeket, inkább abban volt érdekelt, hogy a saját termékeit keleten el tudja adni. Évekig tartott, amíg kelet-berlini boltokban helyi termékek is megjelentek.

Kelet-Berlin újjáépítése 1990 óta rohamléptekkel haladt és óriási sikernek számít. A kelet-berlini infrastruktúra és lakásállomány felújítása sokmillió euró közpénzbe került. Ennek eredményeképpen elmondható, hogy az életszínvonal a város valaha keleti felében elérte, sok helyen meg is haladja, az egykori nyugati városrészek életszínvonalát.

A mai Berlin gazdaságának húzóágazatai a következők: biotechnológia, gyógyszeripar, megújuló energiaipar (ezen belül leginkább a napenergia hasznosítása), média, turizmus. A gazdaságra egyre inkább jellemző a kutatás-fejlesztés valamint a média (filmgyártás, elektronikus és írott sajtó) ágazat fejlődése, ami főként a város hagyományosan kiemelkedő és nemzetközileg elismert egyetemeinek valamint a kreatív munkavállalók magas koncentrációjának eredménye.

Adlershof: a BESSY és a Számítástechnikai és Softwaretechnikai Fraunhofer-Institut (FIRST) épülete

Tipikus berlini sikertörténet Adlershof tudományváros (Wissenschafts- und Wirtschaftsstandort Adlershof, WISTA). Az azóta megszűnt NDK Tudományos Akadémiájának épületeiben (ahol egykor Angela Merkel is kutatott) kutatók ezrei maradtak a rendszerváltás után munka nélkül. Nagy részük a 90-es évek elején cégeket alapított, melyekben szellemi tőkéjüket tovább tudták hasznosítani. A sikeresebb vállalkozásokat Berlin a 90-es években támogatni kezdte. Ma (2008 eleje) 13.400-an dolgoznak a közben megalakult vagy odatelepedett 793 cégben és a 6 egyetemi és 12 egyetemektől független kutatóintézetben Adlershof területén, az állami támogatás már csak 3,4%-a a forgalomnak (1,4 milliárd euró 2007-ben).

Az alábbi nagyobb cégek központja található Berlinben: Springer, Bayer Schering Pharma, Berlin-Chemie, Deutsche Bahn, KPMG, MTV Central, VIVA, Siemens, Universal Music, Vattenfall Europe.

Berlin bruttó hazai terméke 2006-ban 80,3 Milliárd €, az éves növekedés 1,5% volt.

A 20 legnagyobb foglalkoztató a városban (foglalkoztatottak száma): 

1. Deutsche Bahn AG (18 900)
2. Charité (14 400)
3. Vivantes Netzwerk für Gesundheit GmbH (13 500)
4. Siemens AG (12 200)
5. Berliner Verkehrsbetriebe (BVG) (11 300)
6. Deutsche Telekom AG (9000)
   Deutsche Post World Net (9000)
7. Metro AG (6 650)
8. Daimler AG (6 500)
9. Landesbank Berlin Holding AG (6 330)
10. Unternehmensgruppe Gegenbauer (6 020)
11. Vattenfall Europe (5 650)
12. Berliner Stadtreinigungsbetriebe (BSR) (5 600)
13. Berliner Wasserbetriebe (5 500)
    Dussmann (5 500)
14. Deutsche Lufthansa AG 4 910
15. Edeka-Gruppe 4 700
16. Bayer Schering Pharma AG 4 340
17. Karstadt Warenhaus GmbH 4 300
18. Kaiser's Tengelmann AG 4 280
19. Helios Kliniken GmbH 3 900
20. Piepenbrock Service GmbH 3 800

A második világháború idején tervezték, hogy egy földalatti kábelen keresztül fog érkezni az áram a Dessau-i erőműből. Azonban a projekt (Elba-projekt) meghiúsult.

A háború után Nyugat-Berlint a Reuter-West hőerőmű és a Wilmersdorf hőerőmű látta el energiával.