Berlin a 19. sz�zad v�g�n m�r Eur�pa egyik jelent�s ipari k�zpontja volt. A v�ros nev�hez k�t�d� c�gek p�ld�ul a Siemens (alap�tva 1847), a Borsig (alap�tva 1837), az AEG (alap�tva 1883) �s a 1864-ban alap�tott Schering AG. A II. vil�gh�bor�ban Berlin g�pgy�rt�sa �s elektrotechnikai ipara a fegyvergy�rt�s szolg�lat�ba �llt. M�r a gyakori bomb�z�sok alatt jellemz� volt, hogy c�gek a kutat�s-fejleszt�s �gazatot, majd k�s�bb a k�zpontot is kev�sb� vesz�lyeztetett vid�ki ter�letekre helyezt�k (leggyakrabban az akkor m�g igencsak szeg�nynek sz�m�t� Bajororsz�gba). A v�ros bomb�z�sa �s a berlini harcok az ipari termel�st teljesen t�nkretett�k.

A Treptowers a Spree partj�n

A Potsdamer Platz

Az infrastrukt�ra �s az ipar �jj��p�t�se a h�bor� ut�n sok helyen sz� szerint a null�r�l indult. A v�ros politikai kett�osztotts�ga �s Nyugat-Berlin blok�dja nem kedvezett a gazdas�g ujj��led�s�nek. Fontos seg�ts�get jelentett Nyugat-Berlin sz�m�ra a Marshall-terv. Mivel a v�ros nyugati fele a blok�d �ta nem sz�m�tott biztons�gos helynek, a c�gek nem sz�vesen telep�ltek Nyugat-Berlinbe, amit a nyugat-n�met politika szubvenci�kkal pr�b�lt ellens�lyozni. A Berlin-szubvenci�k fontos szerepet j�tszottak a v�ros gazdas�gi �let�ben �s r�szesei annak, hogy k�zvetlen�l a rendszerv�ltoz�s ut�n a v�ros gazdas�ga nem indult akkora fejl�d�snek, amekkor�t az elemz�k v�rtak. A t�mogat�sokhoz szokott gazdas�g nem igaz�n tudott hozz�szokni a szabad piacgazdas�ghoz.

Kelet-Berlin az NDK gazdas�g�nak a k�zpontja volt. Ennek ellen�re a merev, centraliz�lt �s ugyancsak agyont�mogatott kelet-berlini tervgazdas�g soha nem tudott a nemzetk�zi gazdas�gi v�rkering�sbe beker�lni; legink�bb az elavult m�szerek �s a nyersanyag- valamint devizahi�ny akad�lyozta ebben. A rendszerv�ltoz�s ut�n a Vasf�gg�ny m�g�tti politikai rendszerek �sszeoml�s�val omlott �ssze a kelet-berlini gazdas�g is. A nyugat-n�met gazdas�g – �rthet�en - nem v�s�rolta az elavult �s versenyk�ptelen kelet-n�met term�keket, ink�bb abban volt �rdekelt, hogy a saj�t term�keit keleten el tudja adni. �vekig tartott, am�g kelet-berlini boltokban helyi term�kek is megjelentek.

Kelet-Berlin �jj��p�t�se 1990 �ta rohaml�ptekkel haladt �s �ri�si sikernek sz�m�t. A kelet-berlini infrastrukt�ra �s lak�s�llom�ny fel�j�t�sa sokmilli� eur� k�zp�nzbe ker�lt. Ennek eredm�nyek�ppen elmondhat�, hogy az �letsz�nvonal a v�ros valaha keleti fel�ben el�rte, sok helyen meg is haladja, az egykori nyugati v�rosr�szek �letsz�nvonal�t.

A mai Berlin gazdas�g�nak h�z��gazatai a k�vetkez�k: biotechnol�gia, gy�gyszeripar, meg�jul� energiaipar (ezen bel�l legink�bb a napenergia hasznos�t�sa), m�dia, turizmus. A gazdas�gra egyre ink�bb jellemz� a kutat�s-fejleszt�s valamint a m�dia (filmgy�rt�s, elektronikus �s �rott sajt�) �gazat fejl�d�se, ami f�k�nt a v�ros hagyom�nyosan kiemelked� �s nemzetk�zileg elismert egyetemeinek valamint a kreat�v munkav�llal�k magas koncentr�ci�j�nak eredm�nye.

Adlershof: a BESSY �s a Sz�m�t�stechnikai �s Softwaretechnikai Fraunhofer-Institut (FIRST) �p�lete

Tipikus berlini sikert�rt�net Adlershof tudom�nyv�ros (Wissenschafts- und Wirtschaftsstandort Adlershof, WISTA). Az az�ta megsz�nt NDK Tudom�nyos Akad�mi�j�nak �p�leteiben (ahol egykor Angela Merkel is kutatott) kutat�k ezrei maradtak a rendszerv�lt�s ut�n munka n�lk�l. Nagy r�sz�k a 90-es �vek elej�n c�geket alap�tott, melyekben szellemi t�k�j�ket tov�bb tudt�k hasznos�tani. A sikeresebb v�llalkoz�sokat Berlin a 90-es �vekben t�mogatni kezdte. Ma (2008 eleje) 13.400-an dolgoznak a k�zben megalakult vagy odatelepedett 793 c�gben �s a 6 egyetemi �s 12 egyetemekt�l f�ggetlen kutat�int�zetben Adlershof ter�let�n, az �llami t�mogat�s m�r csak 3,4%-a a forgalomnak (1,4 milli�rd eur� 2007-ben).

Az al�bbi nagyobb c�gek k�zpontja tal�lhat� Berlinben: Springer, Bayer Schering Pharma, Berlin-Chemie, Deutsche Bahn, KPMG, MTV Central, VIVA, Siemens, Universal Music, Vattenfall Europe.

Berlin brutt� hazai term�ke 2006-ban 80,3 Milli�rd €, az �ves n�veked�s 1,5% volt.

A 20 legnagyobb foglalkoztat� a v�rosban (foglalkoztatottak sz�ma): 

1. Deutsche Bahn AG (18 900)
2. Charit� (14 400)
3. Vivantes Netzwerk f�r Gesundheit GmbH (13 500)
4. Siemens AG (12 200)
5. Berliner Verkehrsbetriebe (BVG) (11 300)
6. Deutsche Telekom AG (9000)
   Deutsche Post World Net (9000)
7. Metro AG (6 650)
8. Daimler AG (6 500)
9. Landesbank Berlin Holding AG (6 330)
10. Unternehmensgruppe Gegenbauer (6 020)
11. Vattenfall Europe (5 650)
12. Berliner Stadtreinigungsbetriebe (BSR) (5 600)
13. Berliner Wasserbetriebe (5 500)
    Dussmann (5 500)
14. Deutsche Lufthansa AG 4 910
15. Edeka-Gruppe 4 700
16. Bayer Schering Pharma AG 4 340
17. Karstadt Warenhaus GmbH 4 300
18. Kaiser's Tengelmann AG 4 280
19. Helios Kliniken GmbH 3 900
20. Piepenbrock Service GmbH 3 800

A m�sodik vil�gh�bor� idej�n tervezt�k, hogy egy f�ldalatti k�belen kereszt�l fog �rkezni az �ram a Dessau-i er�m�b�l. Azonban a projekt (Elba-projekt) meghi�sult.

A h�bor� ut�n Nyugat-Berlint a Reuter-West h�er�m� �s a Wilmersdorf h�er�m� l�tta el energi�val.