Berlin legr�gibb, egykoron s�ncokkal k�r�lfogott r�sze a Spree �s az az�ta felt�lt�tt K�nigsgraben k�z�tt fek�dt; r�szei: Alt- �s Neu-C�lln �s Friedrichswerder. K�r�l�tt�k a 7 v�rosr�szb�l (Dorotheenstadt, Friedrichstadt, Friedrich-Wilhelmstadt, Spandauer Viertel, K�nigsstadt, Stralauer Viertel, Luisenstadt) �ll� bels� �v ter�l el. A bels� �vet �szaknyugat �s d�l fel�l k�rny�kezik: Wedding, Moabit, az Oranienburgi-, a Rosenthali-k�lv�ros, a Tiergarten, a Friedrichsvorstadt, a Sch�nebergi �s Tempelhofi negyed. A 700-n�l t�bb utca k�z�l a leghosszabb (3 km) az �szak-d�li ir�nyban h�z�d� Friedrichstra�e, ezt keresztben metszi az Unter den Linden nevet visel�, 1 km hossz� 60 m�ter sz�les, n�gy ak�cfasorral be�ltetett �t, amely Berlinnek legf�nyesebb r�sze; a Behrenstra�e, a p�nzarisztokr�cia lak�helye; a rendk�v�l �l�nk Leipziger Stra�e.

Jelent�s utca m�g a Wilhelmstra�e, amely a Friedrichstra�eval egyk�z�en h�z�dik el, ami hajdan�n a nemzetiszocialista N�metorsz�g hatalmi k�zpontja volt. Tov�bb� fontos utc�k m�g K�penicker Stra�e d�lkeleten, a sz�les J�gerstra�e stb. A legel�kel�bb utc�k (Tiergarten-, Bellevue-, Victoriastra�e stb.) nyugaton a Tiergarten-, Potsdamerstra�e �s az �llatkert k�z�tt vannak. A 72 nyilv�nos t�r k�z�tt, amelyek csaknem kiv�tel parkos�tottak, a jelent�sebbek: az Operat�r a Linden keleti v�g�ben, a P�rizsi-t�r (Pariser-Platz); ett�l �szaknyugatra a K�nigsplatz; az Opera-t�r; mellette a Schlossplatz; a Friedrichstra�e d�li v�g�ben a Belle-Alliance-t�r; tov�bb� a Vilmos-t�r �s a Leipziger-Platz. K�l�nleges arculata van a Postdamer Platznak, amely a v�ros kett�oszt�sa idej�n pont hat�ron fek�dt, �gy pusztas�g volt. A 90-es �vek elej�n teljesen �gy negyed n�tt ki a f�ldb�l, sz�mos magash�zzal, olyan nagy c�gek k�zpontjak�nt, mint p�ld�ul a Sony �s a Deutsche Bahn. A keleti r�szen a legnevezetesebb, legfontosabb t�r az Alexanderplatz, ami remek, k�zponti helyzete miatt nagyon fontos forgalmi csom�pont. A parkok k�z�l a legjelent�kenyebb a 225 hekt�r ter�letet elfoglal� Tiergarten a Brandenburgi kapu �s Charlottenburg k�zt, ami eredetileg vadaskert volt, III. Frigyes Vilmos uralma alatt kapta mostani alakj�t �s adt�k �t a k�z�ns�gnek; pomp�s utak �s sz�p, �reg f�kb�l �ll� fasorok szelik kereszt�l-kasul; kellemes s�t�l�helyek, gyepmez�kkel, vir�g�gyakkal szobrokkal �s gyermekeknek j�tsz�helyekkel v�ltakoznak benne. Jelent�sebb park m�g az 1845-ben alap�tott Friedrichshain (53 ha) �szakkeleten, az 1876-ban megnyitott Humboldthain, az �llatkert (Zoologischer Garten, 30 ha), a botanikus kert �s messzebb d�lkeleten a treptowi park. A hidak sz�ma 53.